A tanfolyamokra készülődve mindenki felteszi a kérdést: milyen tájolót vásároljak? Mi alapján döntsek? Egy kis segítség!
Amikor valaki elkezd tájékozódással foglalkozni, hamar felmerül a kérdés, milyen tájolót vásároljon. A tanfolyamokon laptájolót használunk, de emellett rengetegféle típus van, attól függően, mi a használat célja. A túravezető tanfolyam tájékozódási foglalkozásain mindig tartunk bemutatót, ahol elmondjuk az egyes tájolók előnyeit, hátrányait, és mindenki kézbe vehet néhány típust. Összeszedtünk néhány szempontot, amit érdemes megfontolni a megfelelő tájoló kiválasztásakor.
A választásnál ez az egyik vízválasztó kérdés, ezt kell először eldönteni.
A tükör nélküliek szinte mind olcsóbbak, a tükrösekkel viszont sokkal kényelmesebben és pontosabban lehet mérni terepen, igaz, néhány ember szerint kényelmetlen a nyitogatás. A tükör nélküli laptájolóval is minden probléma nélkül végig lehet csinálni a túravezető tanfolyamot és nagyon jól lehet tájékozódni. Viszont a tükröset választva használhatod azt más célokra is, nagyon jól jön például, ha a szemedbe ment valami!
Mindenképpen szükséges az irányél, azaz a párhuzamos él az irányvonallal, enélkül a tájoló nem használható térképi szerkesztésre. Az alaplapnak víztisztán átlátszónak kell lennie, már a színezés is zavaró lehet, ha ezen keresztül illesztjük a térképre. Az átlátszatlan alaplap nekünk nem felel meg, hiszen a térkép nem látható alatta. Az alaplapon sokszor vannak még „extrák”, egy nagyító például sokszor jól jön.
Szinte mindegyik tájolóhoz tartozik zsinór. Nagyon sokat segít abban, hogy ne veszítsük el a drága tájolót. Jó, ha nyakba tudjuk akasztani amikor éppen nem használjuk, de egyébként érdemes csuklóra hurkolni. Vannak “mintás” zsinórok cm- vagy a térképi méretarányokhoz igazodó beosztással. Ez sokszor jól jöhet egy-egy útvonal hosszának becslésénél.
Nagyon hasznos, ha sötétedés után vagy éjjel is használjuk a tájolót. Mivel a távoli pontokat nem lehet megvilágítani, így a tájolót sem szerencsés, mert a szem nem tud alkalmazkodni a nagyon különböző fényviszonyokhoz. A foszforeszkáló jeleket éppen annyira lehet látni, hogy még a domborzati helyzetet, tereptárgyakat is lássuk a tájoló jelzéseivel egyszerre, lámpa használata nélkül.
A drágább tájolókon be lehet állítani a folyamatosan változó mágneses deklináció aktuális értékét. Mivel ennek értéke hazánkban jelenleg évről-évre nő és már most is érdemes figyelembe venni a méréseknél, érdemes megfizetni ezt az extrát: ekkor nem kell folyamatosan észben tartanunk mértékét és korrigálni minden mérést. Igencsak praktikus!
Ha elkezdünk online keresgélni, a tájolók ismertetésekor néha nehéz eldönteni, szükségünk van-e egy-egy, a szövegben kiemelt funkcióra. Van azonban néhány olyan „extra”, amelyek akár meg is nevettethetnek! A „forgatható szelence” minden tájolóra igaz – ez különbözteti meg egy egyszerű iránytűtől -, az „olajcsillapítású” vagy „folyadékkal töltött szelence” sem igazán különleges, enélkül nagyon-nagyon pontatlan és nehézkes lenne a mérés. A „kiváló minőségű acél tű” pedig remélhetőleg minden, a tanfolyamokhoz ajánlott tájolót jellemez.
[Szerző: KE]